(A tiltott fa: Móz I. 1, 16.-25., Bűneset Móz I. 3, 1.-13., Kiűzetés a Paradicsomból: Móz I. 3, 14.-24.)
Szerintem nem volt kő a barlang előtt, mert Eurázsián kívül nem volt sok barlanglakó. A jégkorszak Eurázsiát, és Észak Amerikát kimondottan sújtotta, aki odáig eljutott gyakran fanyalodott arra, akkoriban az ritkásan lakott. (A barlang jobban megfogta Arisztotelészt mint az őskor végi embereket)!
Ám az emberiség őshazája Afrika, valamint a "Termékeny félhold". A mai sivatag félsivatag: mediterrán nagyon termékeny táj volt, feltehetően jó megélhetést biztosított a mai ember őseinek. A jégkorszak végével hagytuk el mert az elsivatagosodott, az őserdőt szerencsére akkor még nem tette tönkre az ember.
A Termékeny félhold paradicsomi lehetett ideértve a Nílust, ahol a "jóléti Mediterrán Szahara" kőkiemelkedései mintájára emelték a piramisokat, és voltak kénytelenek kőkemény vízgazdálkodásra utalva. (A mintául szolgáló sziklákat átkutatnánk, ott még csodás kincsek lehetnek, bár ha arany volt azt nagyjából elvitték.)
A Szahara fa és agyag viskóit hamar eltüntethette a sivatagosodás, és az elhagyatottság.
A Bibliai paradicsom nem pusztán illúzió, hanem a termékeny félhold sosem látott élelmiszer önellátásának emléke őrizte meg. A Biblia a Termékeny félhold és környezetének történetét meséli el részletesen.
A Paradicsom nem más mint a jégkorszaki végtelen jólét zárása Afrikában és a Közel- és Közép-Keleten.
A jégkorszak nem pusztán a jég korszaka, ez a Földön az éghajlati övek más elehlyezkedését, annak természetét és természeti kincseit befolyásolja.
A "büntetés" a felmelegedés és az elsivatagosodás maga. A büntetés a tudásért- mellyel akkor a civilizációkat alapították ezután- az éhhalál ellen.
Utolsó kommentek