(Ádám és Éva megteremtése: Móz. I. 1, 26-31. A tiltott fa: Móz I. 1, 16-25., Bűneset: Móz I. 3, 1.-13., Kiűzetés a Paradicsomból: Móz I. 3, 14-24.)

A "Paradicsom vagy barlang?" poszt fojtatásaként az adameseva.reblog.hu-ra ám most az első két ember a férfi és a nő szerepérével foglalkozom.

A kérdés Ádám és Éva az Isten első kiválasztottjai. Itt róluk mint ember és hogy kik lehettek ők, erről írok.

Az ókori zsidóság pontosan őrizte a családfákat (főleg) női ágon és adta tovább. A származás alapja tehát Évához köthető ez a sors, míg a cselekmény férfija Ádám mint a Zsidó nép királyi sarja lehetett.

A Teremtés könyvét (Mózes I. könyvét) tovább olvasva tudhatjuk még Ádám sarjai sok kalamajkában részesültek, ha frissen olvastam volna tudható az is megélték-e utódai Mózesig a családfát vagy elhunytak előtte és másként lett (Móz. I. 5,1-8. Móz I. 10,1-32. Móz I. 11,10-27.).

Ádám életkorát megtekintjük a Bibliában, abból láthatjuk hosszú időig visszatekintve lehetett a Paradicsom mely a szájhagyománnyal maradt fenn, így eleje nehezebben meghatározó, míg a tekercsekre át nem került.

Sok gond van. Éva talán nem az első nő volt még konkrétan egyes források szerint a héber hagyomány szerint sem. A hagyomány szerint Ádámot kísértette egy Lilith nevű mitológiai nőalak aki nem egyisten hívő volt, ám Ádám Istenhez fohászkodott, és ő megteremtette Évát aki kötődött az Istenhez.

A történet a régmúlttal nagyon meseszerű tabuk tömkelege rejti az igazságot a máig fennmaradt forrásoknál is. Éva monoteista volt és származása biztos alap a zsidóság számára. Ádám a Bibliai nép koronázatlan királya (azoknak elődje).

Mikor a Bibliáról gondolkodunk mindig gondoljunk, hogy ezek a mesés, mitikus közegbe zárt történetek a történelem fennmaradt ékes példái. A zsidó, keresztény és iszlám világnak kulturális csírái.

Noé bárkájáról (Noé:Móz I 6, 9-22., Noé bemegy a bárkába: Móz I. 7,1-10 Özönvíz:Móz I. 7, 11-24. Özönvíz vége: Móz I. 8, 1-14.) olvasva észrevehetük, hogy a jég olvadásával, a Fekete-tenger, és számos addigi szárazföld ekkor áradt el vízzel.

A Termékeny félhold másik rejtélyéről a Bábel tornyáról, és a nyelvek szétválását sem tartom most már kevéssé megalapozottnak.